Bemegy egy fickó reggel a melóhelyére. A feje csupa kék, zöld és piros foltokkal van tele.Kérdezi tőle a munkatársa: - Haver, veled meg mi történt? - Tudod, az este részegen mentem haza és a kutyám nem ismert meg. - Elválnék én attól a kutyától!

Felfüggesztették állásából J. Toobin jogi szakértőt, mert egy Zoom-megbeszélés szünetében önkielégítést végzett, amit két kollégája is látott. Hősünk az egyik legismertebb médiajogi elemző az USÁ-ban, több mint 25 éve dolgozik a New Yorker magazinnak.

Egy régi történetet szeretnék elmesélni nektek. Egyik ismerősöm egy kisebb fuvarozó céget üzemeltet. Szállít mindent, a lignittől a nyugdíjas klubig bármit. (Tőle hallottam, hogy tudom-e mi a különbség a C és D kat. fuvarozás között; C-nél nem pofázik vissza a rakomány.) Szóval, emberünknek rendelt fuvarja volt Tiszaújvárosba, de elfelejtkezett róla; bőszen szerelte valamelyik kamionját. Úgy telefonáltak rá, hogy hol van már. Mit volt mit tenni, bedobott egy nagy nylont a busz vezetőülésébe és azonmód olajosan, mocskosan ment fuvarba. Kb. 15 perc alatt odaért, ezzel nem volt nagy gond, majd Tiszaújvároson belül is lerendezte a fuvar első részét, majd várakoznia kellett. Itt kezdődtek a problémák. A nagy izgalomban rájött a fosás. De így, hova menne be. Ekkor villant fel a fény; a helyi Lidl akkor nyitott meg, ő meg vele szemben parkolt. Gyorsan bement, vett egy hűtőtáskát (szatyrot), majd vissza robogott a busz hátuljába, könnyíteni magán. A foglalkozás elérte a célját, konkrétan telefosta a hűtőtáskát, majd azt szakszerűen le is zárta a patentokkal,. A könnyebbség után jött a következő probléma; mit kezdjen a termékkel. Fogta, leszállt a buszról és letette az egyik Lidl kuka mellé; majd elviszi a szemetes. Vissza is szállt a buszra és elkezdett bóbiskolni. Itt jön a lényeg: áruháznyitás, az összes potyázó ott lézeng ilyenkor. Egy csapat -feltehetően nagycsécsi- cigány kiszúrta a hűtőtáskát. Elkezdték kerülgetni, nézték nem-e jön érte vissza valaki/nem figyeli-e kamera. Majd, amikor kiderítették, hogy szabad a préda, az egyik megkapta és -idézem: "látnod kellett volna azt az örömöt az arcán, amikor megemelte és megérezte a súlyát"- sovány malac vágtában, csapatostól elszaladtak vele. Haver könnyesre nevette magát, de szerintem mindenki így van ezzel, mikor arra gondol, milyen képet vághattak szerencsétlenek, mikor kinyitották a táskát. (Mit főzünk belőle?) De hát, ebül szerzett holmi, ebül vész el...

Bárcsak Nutella lenne